/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Emberek/Interjú

Végre egy csapatban az építészek és a szakági mérnökök! Új megoldások a tervezés teljes folyamatában – Interjú Reicher Péterrel, a Graphisoft SE regionális igazgatójával

1/4

A BIM-alapú Archicad szoftver és a Nemetschek-csoport szakági szoftveres megoldásainak közös alkalmazásával tervezték a118 emelet magas Merdeka tornyot Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com

?>
A BIM-alapú Archicad szoftver és a Nemetschek-csoport szakági szoftveres megoldásainak közös alkalmazásával tervezték  a118 emelet magas Merdeka tornyot Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com
?>
A 118 emelet magas Merdeka torony Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com
?>
A 118 emelet magas Merdeka torony Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com
?>
Reicher Péter, a Graphisoft SE regionális igazgatója
1/4

A BIM-alapú Archicad szoftver és a Nemetschek-csoport szakági szoftveres megoldásainak közös alkalmazásával tervezték a118 emelet magas Merdeka tornyot Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com

Végre egy csapatban az építészek és a szakági mérnökök! Új megoldások a tervezés teljes folyamatában – Interjú Reicher Péterrel, a Graphisoft SE regionális igazgatójával
Emberek/Interjú

Végre egy csapatban az építészek és a szakági mérnökök! Új megoldások a tervezés teljes folyamatában – Interjú Reicher Péterrel, a Graphisoft SE regionális igazgatójával

2020.07.22. 12:18

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Építészek, alkotók:
Reicher Péter

Termék, technológia:
tervező szoftverek

Címkék:
építőipar, technológia, tervező

A teljes építőipart lefedő új digitális stratégiát kíván megvalósítani a GRAPHISOFT SE és tulajdonosa a Nemetschek Group, amit az Archicad 24-es verziójának múlt heti bemutatásakor ismertettek. A vállalat legfrissebb innovatív megoldásain keresztül fogja ezentúl még magasabb szintre emelni a teljes ágazaton belüli szoftveres integrációt, aminek természetes velejárója egy iparági szemléletváltás mind itthon, mind a nemzetközi piacon.

A Nemetschek Csoport és a Graphisoft július elején tartott közös, nemzetközi sajtótájékoztatóján ismertették a vállalatcsoport legújabb irányvonalát. Az újdonságok között találjuk a Graphisoft termékcsaládjának felfrissült arculatát és termékpalettáját is, kiemelve az Archicad 24 újdonságait. Az eseményen a legfigyelemfelkeltőbb bejelentés az volt, hogy a teljes szektorban az építőipari folyamatok komplex integrált szoftveres támogatását tűzték ki célul. Reicher Pétert, a Graphisot SE regionális igazgatóját kérdeztük a paradigmaváltásról.


Pleskovics Viola: Pontosan miben nyilvánul meg ez az új stratégia, mit sikerült most elérni a Graphisoft és a Nemetschek Csoport termékeinek integrált működése érdekében?

Reicher Péter: Az építőipar egy rendkívül összetett, sokszereplős és régóta működő iparág, amelynek informatikai támogatottságát mindeddig az jellemezte, hogy eltérő – tervezési, de akár a kivitelezési és üzemeltetési - funkciókra egyedileg fejlesztett, különböző szoftverek jelentek meg világszerte. Röviden szigetszerű informatikai megoldások támogatják jelenleg a folyamatokat. A piaci szereplők számára a megoldást, a fejlesztőknek pedig a célt az jelenti, hogy miként lehetne egyetlen közös modellben kezelni a tervezés mérnöki tevékenységeinek összes folyamatát. Az eltelt évszázadok alatt a technológiák adottságai miatt a szakemberek és a piac is azt szokta meg, hogy szakaszosan működtek a feladatok a tervezésben: az építész odaadta a tervet a kivitelezőnek, a kivitelező pedig továbbadta az építményt az üzemeltetőnek.

Az első nagy áttörést  a Nemetschek Csoport 10 évvel ezelőtt azzal érte el, hogy a különböző tervező szoftverek között sikerült létrehoznia egy sztenderd kapcsolódási felületeken (IFC) történő átjárhatóságot. A legújabb, most bejelentett újdonságunk azonban már az, hogy az Open BIM és a BIM Cloud megoldások az eddigieknél még szorosabb együttműködést tesznek lehetővé ezeknél a szoftvereknél. Célunk első körben a vállalatcsoport 18 szoftverének teljeskörű integrálása egymással. Ebben a folyamatban most a statikai és az építész szoftverek között hoztunk létre egy olyan együttműködési felületet a Cloud technológiának köszönhetően, ami ezt a kapcsolatot már teljes mértékben kielégíti. Ennek hatása elsősorban költséghatékonysági és folyamatoptimalizálási szempontból az egész ágazat számára óriási lesz.

A BIM-alapú Archicad szoftver és a Nemetschek-csoport szakági szoftveres megoldásainak közös alkalmazásával tervezték  a118 emelet magas Merdeka tornyot Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com
1/4
A BIM-alapú Archicad szoftver és a Nemetschek-csoport szakági szoftveres megoldásainak közös alkalmazásával tervezték a118 emelet magas Merdeka tornyot Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com

Ehhez köthetően milyen funkcióbeli újdonságok tűnnek fel a portfólióban?

Mivel a Graphisoft fejlesztő központja Budapesten van, így könnyen tudjuk átadni a hazai tervezőknek és mérnököknek a munkájukat megkönnyítő fejlesztéseinket. Az Archicad 24 esetében például újdonság, hogy beépült a gépészek által használt MPI szoftver, tehát a program már a gépészek által is integráltan alkalmazható. Mindemellett a pálcika-modell is kifejlesztésre került, amelyre a statikusoknak van szüksége. A végeselem-módszer szerint működő kalkulációs analitikai szoftverek is tudják már használni az Archicadből érkező modelleket. Eddig, ha a statikusok megkapták a terveket az építészektől, újra modellt kellet építeniük az építész tervből, hogy csomóponti szintig megismerjék az épület sajátosságait. A szükséges statikai (pálcika) modellt az építész pontos modellező munkája után most egy gombnyomásra kiadja az Archicad 24, amely időmegtakarítást eredményez a statikus mérnökök számára. Amit még érdemes kiemelni, az a BIMx fejlesztése, a vizuális megjelenítés ugyanis még látványosabb lett, akár mobil eszközökről is teljes részletességében meg lehet tekinteni egy projekt komplex terveit. Ezek mellett a BIMcloud-ban elért fejlesztési eredményünk szerint már nem csak építészeket lehetett összekötni a világ minden tájáról egy közös munkára, de mostantól több szakág is hozzáfér ugyanahhoz a modellhez helyi elhelyezkedéstől függetlenül.


Az integrált tervezés komoly szakmai előnyöket hozhat, de milyen jelentősége merül fel máshol, például gazdasági területen?

Az építőiparban eddig az volt a cél, hogy minél magasabbat, minél szebbet hozhassunk létre. Most viszont, mikor pontosan tudjuk, hogy a világ CO2 kibocsátásért 40 százalékban az építőipar felel, a környezettudatosság is hangsúlyosabb célkitűzésként jelenik meg. Ezzel együtt ki kell jelenteni, hogy az építőipar jelenleg az egyik leginkább környezetszennyező iparág, ám hatalmas tartalékkal rendelkezik, és modernizálásával jelentősen javítható a klímavédelem. A jó tervezés és a kevésbé pazarló kivitelezés azt fogja jelenteni, hogy kevesebb anyagfelhasználás, kevesebb bányászati és szállítási költség mellett kisebb lesz a szén-dioxid kibocsátás is. Más oldalról megközelítve: előre megtervezett és előregyártott elemek használatával például a hulladékgazdálkodás területén is jelentős megtakarítást lehet elérni. Ha eleget szeretnénk tenni a nemzetközi klímavédelmi megállapodásoknak, akkor az építőipar digitalizálása válik a jövő megoldásává.

A 118 emelet magas Merdeka torony Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com
3/4
A 118 emelet magas Merdeka torony Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com


Hogyan készíthetik fel a fiatal mérnököket és építészeket erre a tervezői paradigmaváltásra?

Itthon még mindig tapasztalható, hogy építész és építőmérnök között kevesebb az agilis együttműködés. Az építész megalkotja a designt, amelyet átad a statikusnak, aki pedig kiszámolja, hogy mitől áll meg az épület. Számos esetben a szükséges statikai okok miatt változik a megálmodott terv. Az Archicad 24 megjelenésétől lehetővé válik  építészek és statikusok agilis együttműködése. Csak idő kérdése, hogy a többi szakági mérnök mikor csatlakozhat a közös tervezéshez. A folyamattal elérhető változás az „agilis tervezés" létrejötte, vagyis a hierarchikus munkával ellentétben, ezentúl tervező csapatok párhuzamosan dolgozhatnak, ami jelentősen javítani fogja a tervek minőségét, és lecsökkenti az azok elkészüléséhez szükséges időt. Visszatérve az oktatás kérdésére, az egyetemi – építész- és építőmérnöki – tanszékeknek lehetőségük lesz attitűdváltásra, hiszen az eddig megszokott, az egymásra épülő építőipari folyamatokat leképező oktatás helyett a dinamikus, egységes építőipari rendszerben gondolkodó csapatmunkára képezhetik a mérnökhallgatókat.  Az építőipar mostantól használni tudja a közös, agilis tervezési módszert,  tehát elvárás lesz, hogy az egyetemekről versenyképes, integrált tudással és szemléletmóddal érkeznének meg a mérnökök az iparba


Mi a helyzet a gyakorló építészekkel? Hol tart hazánkban a BIM alapú tervezés térnyerése?

Itthon jellemzően még mindig szigetszerűen működik a tervezés, de szerencsére már több előre mutató, a digitális integráción alapuló beruházás létezik. Az első BIM alapú projektek között említhetjük például a Liget Budapestet, ahol már előírás volt modell alapon dolgozni. A váltás azonban legszemléletesebben véleményem szerint a Puskás Stadion esetében volt tetten érhető. Itt kezdetben még szemtanúja voltam a kitapasztott papírokon történő koordinációnak, amelyet aztán gyorsan felváltott a digitális tervegyeztetés. Az is fontos kérdés azonban, hogy máshol a világban milyen eredményesen használják ki a BIM lehetőségeit: külföldön néhány kormány már felismerte azt a tényt, hogy az építőpar digitalizálásának nemzetgazdasági szinten is hatalmas jelentősége lehet, ezért pályázati szinten előírják a BIM szerinti tervezés használatát. Nálunk az építőipari megrendelések 40 százalékát az állami beruházások teszik ki. Amennyiben a magyar állam, hasonlóan más országok gyakorlatához, megrendelőként előírná a BIM alapú tervezést, akkor az a magyar beruházások 40 százalékánál azonnal realizálná a BIM által elérhető gazdasági, és klímavédelmi hasznot is.

A 118 emelet magas Merdeka torony Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com
2/4
A 118 emelet magas Merdeka torony Kuala Lumpurban. Kép forrása: MERDEKA 118 | FENDER KATSALIDIS | fkaustralia.com

Egy épület életciklusában a tervezés és a kivitelezés költségei csupán kis hányadot eredményeznek. Jelentős költségtételek a fenntartási időszak alatt jelentkeznek, amelyre a BIM alapú tervezés szintén optimális számításokat képes nyújtani. Milyen gyakran élnek ezzel a lehetőséggel az üzemeltetők?

Magyarországon két éve kezdtük el az ingatlanfenntartók és a beruházók számára is bemutatni a BIM rendszer ilyen irányú ideális tulajdonságait. Mostanra már azt tapasztaljuk, hogy a befektetők is egyre inkább egy közös adatbázis formájában szeretnék megkapni az üzemelésre váró épületre vonatkozó adatokat. Ettől függetlenül még ezen a téren nincs meg az átfogó attitűdváltás, hiszen a befektetők elsősorban rövidtávon gondolkodnak a beruházást illetően, azaz az építmény kivitelezése után általában értékesítik az ingatlant. Azok a fejlesztők, akik saját maguk üzemeltetik az építményeiket természetesen igénylik a fenntartásra vonatkozó tervezési szempontokat is. Külföldön ez gyakoribb, Ausztrália egyik legnagyobb kórházának tervezésekor kiemelt szempont volt az épület működtetésének optimalizálása. Az orvosok például VR szemüveget használva vehettek részt a lélegeztetők, és egyéb orvostechnikai gépek ideális elhelyezésének tervezésében. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mindezen digitalizáció alkalmazása nem csak az egyedi épület teljes bekerülési összegét csökkenti jelentősen, hanem nemzetgazdasági szinten a klímavédelmi vállalásokat is elérhetővé teszi.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk