Technológia

Dübelből épült birodalom: a fischer gyárába látogattunk

1/14

Fotó: Épí-Tech Magazin

?>
Fotó: Épí-Tech Magazin
?>
Fotó: Épí-Tech Magazin
?>
Fotó: Épí-Tech Magazin
?>
Fotó: Épí-Tech Magazin
?>
Fotó: Épí-Tech Magazin
?>
Fotó: Pleskovics Viola
?>
Fotó: Pleskovics Viola
?>
Fotó: Pleskovics Viola
?>
Fotó: Pleskovics Viola
?>
Fotó: Pleskovics Viola
?>
Fotó: Pleskovics Viola
?>
Fotó: Pleskovics Viola
?>
Fotó: Pleskovics Viola
?>
Fotó: Épí-Tech Magazin
1/14

Fotó: Épí-Tech Magazin

Dübelből épült birodalom: a fischer gyárába látogattunk
Technológia

Dübelből épült birodalom: a fischer gyárába látogattunk

2019.12.10. 13:48

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Waldachtal-Tumlingen

Építészek, alkotók:
Artur Fischer, Klaus Fischer

Cég, szervezet:
Fischer Group, Fischer Hungária

Termék, technológia:
Rögzítéstechnika

Címkék:
építőipar, gyártás, technológia

Azért viszonylag kevés gyártóról mondhatjuk el, hogy márkája mögött ezres nagyságú szabadalomlista áll, mindezt oly módon, hogy egyes termékei több évtizede a piac „rocksztárjainak" számítanak. Az Építészfórum nemrég be is pillanthatott abba, hogyan készülnek a világ vezető rögzítéstechnikai eszközei. 

Tény, hogy az építőipar szinte láthatatlanul megbúvó, mégis kardinális ágazatáról van szó: hogy egy stadion felépítése, egy híd tartószerkezete vagy egy metróalagút nagy nyomásnak kitett struktúrái miként maradnak szilárdan a helyükön, az bizony a rögzítések minőségétől függ. A fischer Group több évtizede ennek a témának és innovatív megoldásainak szenteli létezését. Története mögött egy rendkívüli feltaláló egyéniség áll, kinek nevét érdemes megjegyeznünk, elvégre legismertebb találmánya mai napig körülvesz minket épített környezetünkben.

Fotó: Épí-Tech Magazin
5/14
Fotó: Épí-Tech Magazin



Arról az Artur Fischerről van szó, aki 1948-ban alapította meg családi vállalkozását szülővároskájában, a Stuttgart melletti Fekete-erdei, Waldachtal-Tumlingenben. Több mint 1100 dolgot talált fel, ezzel maga mögött hagyva például Thomas Alva Edisont a maga 1093 jegyzett szabadalmával. Neki köszönhetjük például a csonttörések során alkalmazott csavarok kifejlesztését is, ám a világhírnév története valójában 1958-ban kezdődött: Fischer ekkor alkotta meg az első nylondübelt vagy „S" dübelt, konyhanyelven: az első tiplit. 

Fotó: Pleskovics Viola
10/14
Fotó: Pleskovics Viola



Innentől kezdve a siker töretlen volt. Az 1960-as években már a rögzítéstechnika határait is átlépték, mikor a fischertechnik rendszerek gyártásába kezdtek. Az ötlet egy karácsonyi céges ajándékból nőtte ki magát tudományos konstrukciós játékká, amit például mérnöki egyetemeken is alkalmaznak oktató jelleggel. Elindították a fischer C-BOX autótároló rendszerek készítését is, későbbi nagy szabadalmuk pedig a Zykon garnitúra, azaz az első hátsóterpesztésű fémdübel volt betonba tervezve. A céget 1980 óta Artur fia, Klaus Fischer vezeti, aki annak ellenére, hogy a kis üzem egy piacvezető céggé nőtte ki magát, a márkát mégis megtartotta családi vállalkozásnak és az évtizedek alatt hatalmas épületegyüttessé alakult központ is még mindig édesapja festői szülővárosában foglal helyet.

Fotó: Épí-Tech Magazin
4/14
Fotó: Épí-Tech Magazin

A gyárban naponta több millió termék készül, de ne csak dübelekre gondoljunk. A skála a vegyi rendszerektől az acélhorgonyokon át egészen az alapanyagok széles spektrumán futó dübelekig terjed, és a nagyberuházások speciális megoldásain kívül az otthoni barkácsolás területét is lefedik. Mindezt egy elképesztő porosz rendben és tiszta környezetben képzeljük el, ahol a legprecízebb feladatokat robottechnológiával kivitelezik, ám nem az emberi erőforrás rovására. A cég világszerte így is több mint 10.000 embert foglalkoztat, Klaus Fischer pedig a japán KAIZEN szemléletet – azaz a jobbá válás felé haladó folyamatos változást propagálja munkavállalói közegében. Itt talán tényleg felemelő lehet dolgozni, ami visszaigazolást is nyer, ha az átlagnál jóval több szabadalmi bejelentést vesszük figyelembe. Házon belül ráadásul rendelkezésre áll egy saját kutatólabor is, ahol az ötleteket külső cégek bevonása nélkül lehet kikísérletezni, így képesek évekkel előre megelőzni a versenytársakat.

Fotó: Pleskovics Viola
9/14
Fotó: Pleskovics Viola

Fotó: Pleskovics Viola
13/14
Fotó: Pleskovics Viola

 Nemrég a DUO-Line megoldás debütált, amely dupla komponensű felépítésének köszönhetően intelligensen fejti ki optimális hatását aszerint, hogy tömör, vagy éppen üreges falba applikálják. Az újítások közepette azonban felmerül egy kérdés környezettudatosságra törekvő jelenünkben: egy olyan vállalat, melynek alappillére a nylongyártás, ugyan milyen fejlesztéseket eszközöl a fenntarthatóság érdekében? Az Építészfórum kérdésére Wolfgang Pott, a társaság kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a környezettudatos kihívásokkal egy külön csapat foglalkozik, amely újabb és újabb innovációkkal áll elő a megújuló energiák érdekében. Nemrég piacra dobták a greenline kollekciót, melynek darabjai 50 százalékban bio alapanyagokból készülnek, a hagyományosan ragasztott dübelekkel szemben pedig a műanyag felhasználást kerülő ragasztópatront preferálják ezentúl. A törekvéseket díjazták is nem olyan régen — a cég ugyanis november 22-én átvehette a Német Fenntarthatósági Díjat.

Fotó: Épí-Tech Magazin
14/14
Fotó: Épí-Tech Magazin

A minőségi produktumokhoz megfelelő oktatás is dukál, a fischer éppen ezért tudatos tehetséggondozó-képzésszervezői programot biztosít a meglévő és leendő munkavállalóinak. A központban be is pillanthattunk a gyakorlói közegbe, ahol Kovács-Sebestény Szabolcsnak, a cég magyarországi műszaki vezetőjének köszönhetően megtanultuk mi is, hogyan kell 50 évig biztosan kitartó, feszítésmentes rögzítést szakszerűen a betonba szerelni. Szalai Sándor, a fischer Hungária ügyvezetője egyébként kiemelte, hogy a márka hazánkban kivételesen jól teljesített az elmúlt időszakban: az anyavállalat gazdasági megmérettetésén tavaly első helyet ért el a magyar csapat, idén pedig a Superbrands minősítést is kiérdemelték. Nem hiába: az, hogy ikonikus épületeink — legkorábbról például a Puskás Stadion is — stabilan állnak, az bizony a fischer találmányainak köszönhető. 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk