építészet : környezet : innováció

Kiss Tibor (1899-1972) építész emlékkiállítása a HAP Galériában

kezdés: 2007. április 17. CEST 17:00vége: 2007. május 25. CEST 18:00


A megnyitón, április 17-én 18.00-kor kerül sor a HAP Könyvek sorozat most megjelenő harmadik kötetének bemutatására „Kiss Tibor: Befejezetlen Önéletrajz” címmel.

Leírás:

Halászati Pavilon, Tenyészállat Vásár, Budapest, 1938
2007. április 17-én 18 órakor nyílik Kiss Tibor építész emlékkiállítása a HAP Galériában (Budapest II. ker. Margit krt. 24. földszint).

A megnyitón kerül sor a HAP Könyvek sorozat most megjelenő harmadik kötetének bemutatására „Kiss Tibor: Befejezetlen Önéletrajz” címmel.

 

A kiállítást Ferkai András építész nyitja meg.

A tárlat látogatható 2007. május 25-ig, hétfő-péntek 14 és 19 óra között.


 

Kiss Tibor, számos jelentős épület tervezője, 1899-ben született Budapesten. Édesapja ábrázoló geometria tanár a budapesti Főreál Gimnáziumban, ahol fia 1917-ben érettségi bizonyítványt szerez. Pályaválasztásában az ő példája mellett nagybátyja, Kiss István építész gyakorol rá élethosszig meghatározó hatást. Építésszé 1923-ban avatják a Kir. József Műegyetemen.
Friss diplomásként tanársegéd előbb a Sándy Gyula által vezetett Épületszerkezeti tanszéken, ezzel párhuzamosan Maróthy Kálmán irodájában kezd tervezni. Néhány év múlva az Épülettervezési tanszéken folytatja egyetemi oktatói és tervezői tevékenységét, ahol 1929-től Kotsis Iván mellett dolgozik mint adjunktus. Doktori disszertációját 1939-ben védi meg. 1942-ben egyetemi magántanárrá nevezik ki, 1945-től vezeti a II. Középülettervezési tanszéket, már mint nyilvános rendes tanár.

Az 1956-os forradalom leverése után több pályatársával együtt el kell hagynia egyetemi katedráját, és az ÁÉTV-be helyezik át. Kezdetben beosztott tervezőként, 1961-től a műszaki fejlesztési osztály munkatársaként éli nehézzé tett szakmai éveit.
Budapest belvárosát gazdagítja a Cukor utcai hétemeletes bérháza, a Vörösmarty utca 24/b. alatt épült lakóépülete, lakóházai az Attila és a Bocskai úton. A pannonhalmi Bencés Gimnázium épületegyüttesét Hidasi Lajossal tervezte 1940-42 között. Legjelentősebb ipari épületei a Dreher Sörgyárban épültek, de sokoldalú tervezői munkásságához hozzátartozik az Üllői úton lévő SKF Irodaház éppúgy, mint kiállítási épületei közül az 1938-as Mezőgazdasági és Tenyészállat Vásár Halászati pavilonja. Számos nyaralóépülete, családi és társas lakóháza a mai napig bizonyítja tehetségét. Komoly részt vállalt Budapest háború utáni helyreállításában, a Margit-, Petőfi- és Lánchíd újjáépítésének építész tervezője. A Magyar Néphadsereg Színháza (a mai Vígszínház) 1951-es újjáépítésében is közreműködött.

Számos tervpályázat, tudományos értekezés és szakcikk is tartozik életművéhez.




Dreher-Haggenmacher Elsô Magyar Részvényserfőzde Rt, Központi irodaház és üzemi konyha , 1940
Bencés Gimnázium, Pannonhalma (Hidasi Lajossal), 1942

 

A „Kiss Tibor: Befejezetlen Önéletrajz” című könyvben az építész önéletrajzi írását ismerheti meg az olvasó, melyet lányának, Julinak ígért, de másik lánya, Judit segítő unszolására vetett végül papírra.
A HAP könyvek harmadik kötete, a könyv megjelenésével egyidőben megrendezett emlékkiállítással idézi fel az építész professzor munkásságát. Ehhez segítségül Kiss Tibor naplóját hívták. Az önéletrajz a II. világháború befejezéséig meséli el a szerző színes, élményekben gazdag életét, építésszé és humanistává érésének kalandos történetét. Naplójából az 1956-os forradalom idején írt krónikáját adjuk még közre, amely hiteles történetírás egy műegyetemi építész professzor tollából. A két naplórészt Kiss Tibor életműve legjelentősebb alkotásainak bővebb bemutatása köti össze, de illusztrációképpen a többi művéből, rajzaiból, családi képekből is széles áttekintést nyújt.
A kötethez fiatalabb lánya, Kiss Júlia írt előszót. Az életrajzot másik lánya, Kiss Judit egészítette ki az ÁÉTV-ben eltöltött pályaszakasz naplórészleteivel. Utóbbi olvastán az a kortárs is megértően emlékszik vissza Kiss Tiborra, aki csupán megkeseredett, aggódó idős emberként ismerte őt.

Kézzel írott naplójának 1955 nyaráról írt lapjain feltűnik egy 9 éves soproni erdőjáró barát, akivel élénk beszélgetés közepette szívesen gombászott, vagy szedett cikláment az akkor 56 éves építész.
Az utolsó erre utaló feljegyzés így szól:
„Délután Winkler Barnával gombásztam. Kedves fiú!”
Szeretnék a Kiss Tibor alakját felelevenítő kiállítással és kötettel hitelt szerezni a naplóbeli megtisztelő jelzőnek, igazolni, hogy barátságunk 52 év múltával mit sem gyengült.

Winkler Barnabás, a HAP Galéria vezetője

vélemény írásához jelentkezzen be »